2017. október 23., hétfő

Maraton után

Mit is írtam tavaly ilyenkor? Mindig süt a nap? Peeersze. Kivéve ídén. Vízes, párás reggel, szürkeség everywhere... méltó befejezése egy vacak berlini nyárnak.

KnappenMan után nem pb-s tervekkel vártam a rajtot, de azért egy erős futást terveztem. Az első tempósabb kilóméterek után (naívan) mégis belém ötlött, hátha ez az ídőjárás hozzásegít egy király eredményhez. Hahaha...

Az 5. kilóméternél persze már egyértelműen láttam, hogy itt ma nem fog csoda történni, még a 4 körüli tempó sem ment "könnyedén".

Norbi kint volt 12km-nél még videót is csinált, thx!


A szolídabb célkitűzés miatt idén bekockáztattam egy nagyobb csillapítású cipőt abban a reményben, hátha így jobban bírják majd a lábizmaim a táv második felében.
Aha, a lábaim már hét!? kilóméter után elkezdtek fájni. Hogy ez ne legyen elég ez a nyomi cipő  még csúszott is a vízes aszfalton. Minden lépésnél volt egy kis apró megcsúszás.  Szerintem ez tett be ilyen korán a lábizmoknak is. Egy ídő után rájöttem, hogy az útburkolati felfestéseken viszont tapad rendesen. Érezni lehetett a különbséget tempóban és mozgásban is. Úgyhogy innen végig az útburkolati jeleket kerestem. Felezővonal,  sáv és buszsáv elválasztó. Ez utóbbi volt a kedvencem, ez dupla széles. :) Meg is van örökítve:


Sajnos a táv első felében szemerkélő esőben már fáztam is. Hiába nem volt hideg, az eső túlságosan  lehűtötte a testemet. Ez végképp elvette a kedvemet az egésztől. Itt nyomom ebben a sz@r ídőben, és miért? És egyáltalán, ilyen lábakkal hogy jutok el a végéig?

Legalább a feléig eljutottam. Félmaraton szőnyeg: 1:24:23. Na ja. Volt ez már 1:20 is.Csak kevés volt az a négy hét egy "ironman" után. És hol volt még a vége.

A táv lassan fogyott... Lányokkal megbeszéltük, hogy a legtutibb hely talizni a Gerdamnenmark tér lesz. Ez 40 km-nél van kb. Már csak erre koncentráltam, odáig el jutni. Futva. Nem a célig számoltam a hátralevő kilómétereket, hanem a lányokig.

A frissítő asztalról mindent elvettem ami csak erőt adhatott. A gélek mellé idén ízót is. 37 km-nél még redbullt is toltam. Hátha!

Végre csak elértem a 40 km-es szőnyeget. Két kanyar és megláttam a csajokat, odafutottam és megálltam náluk, de jó volt ide érni. Persze ők meg kiabáltak rám, hogy mit csinálok fussak tovább. Jó jó... :)
Kissebbik lányom futott velem a következő 100 méteren, az csúcs volt. A pályát biztosító segítők valamit mondtak, én meg hogy csak nyugi, velem van. :) Tömeg még amúgy sem volt, 2:43 körül járhattam...

Innentől fej lehajt és csak konstans el a célig.  Unten den Linden, Brandenburgi kapu, befutó. 2:52:00. Not soo bad.


Így alakult. Ma valahogy semmi nem klappolt. Ídőjárás, erőnlét, felszerelés. Nekem a meleg, a napsütés az elelem. És ha már önszántamból szívatom magam, akkor azt ne ilyen lehangoló ídőben.

Pár héttel később kezdtem pozitívabb oldalról meglátni a dolgokat.  Hiszen idén nem is terveztem nagyot futni, akkor meg inkább most jöjjön össze minden galiba, ne akkor, amikor nagy tervekkel érkezem. Mekkora szívás lett volna cipőn bukni életed versenyét. Lásd csóri Eliud Kipchoget. Őt biztos jobban bosszantotta az ídőjárás miatt elszalasztott világrekord. Vagy nem... :)

Ende gut, alles gut!

Ja a cipő? Nem, végül nem dobtam ki első lendületemmel a kukába ahogy a futás alatt azt legalább ezerszer elterveztem. De tanultam az esetből. Megint vettem egy igazi, vérbeli, utcai verseny futó cipőt. Asics DS Racer 11. Már futottam is benne kétszer. (elődjét imádtam, ds racer 8) Bárcsak már sokkal előbb megvettem volna. Ebben a cipőben nekem minden szinte magától összeáll.  A tartás, a mozgás, a tempó. És még tapad is... jeeee.

2017. szeptember 21., csütörtök

Maraton előtt

Szeptember utolsó vasárnapja egyenlő? Berlin maraton! Ha már a falumban rendezik, alap hogy indulok. A tavalyi eredményemmel, (sub 2:45 ->gyors futó, rendicsek?) garantált starthelyem van 2017 és 2018-ban, így meg aztán főleg.

Idén érdekes a szitu, mert a Knappenman hosszútáv tri után mindössze 4 hetem marad regenerálódni,  újra formába lendülni és rápihenni a Berlin maratonra.

A verseny utáni első hét mondanom sem kell, hogy a pihenésről szólt. Két rövid futás, csak egy kis átmozgatás.
Egy hét kilőve. 2 futás (6km ,10km) össz: 16km.


Nyilván nem nulláról indulok, csak vissza szeretném nyerni a formám. Ezért a második héten sem késsel a fogaim között futottam. Csak annyit ami még nem túl megeröltető. Főleg a hét elején csavartam lejjebb a kilómétereket. Szerdán pálya és vasárnap már egy 20-as is belefért.
Második héten 5 futás (7km,7km pálya,8km,9km,20km ) össz: 51km.

Harmadik héten azért már oda akartam tenni magam. Ám még mindig csak ésszel. Feleslegesen fárasztani magamat öngól. A plusz 3-4-5 km ezen az egyetlen héten semmit sem fog számítani (pozitív irányban).  Persze nehéz egyensúlyozni, egyfelől nyomni kéne, másfelől meg bízni, hogy ennél több futás igazából már csak kontraproduktív lenne. Utolsó hosszú futásnak persze a 25km az alap, ezzel zártam a maratoni "programom".
Harmadik héten 5 futás (8km,10km pálya,15km, 9km,25km) össz: 67km

És máris a verseny hetébe érkeztünk. Tegnap futottam 8km-t benne 2x 2km verseny tempó, holnap reggel futok egy laza 5-öst 2km tempóval. Thats it.

Hétről hétre szépen növekedett a táv és a tempó is. Fizikálisan is jól érzem magam. Szerintem sikerült újra formába lendülni. Persze majd kiderül úgy 30 kilóméter után. :)

Pozitívan várom a versenyt, hatalmas élmény Berlinben futni. A rajt,  a rengeteg szurkoló ember a pálya mentén, majd a várva várt befutó. Game on! :)

2017. szeptember 3., vasárnap

KnappenMan - just for fun

Az asztma gyógyszer hatott tavasszal, május végére szinte teljesen tünet mentes lettem. Június végén a gyógyszer szedését is abbahagytam. Ez a tünetmentességen kicsit visszavetett, de amúgy minden rendben van azóta is, kapok levegőt!

Ezért júniusban elkezdtem nézelődni, hogy hol indulhatnék hosszútávú triatlon versenyen. Nem akartam elvesztegetni egy évet hosszútáv nélkül. Kell a tapasztalat, főleg ha komolyabb céljaim is lennének a jővőre nézve. ;)

A KnappenMan XXL-re esett a választásom, a júniusi elhatározástól az augusztus végi rajtig volt elég ídő "kényelmesen" készülni rá. Sikerült jutányos áron átvennem a rajthelyet egy visszalépő indulótól, így az ár is szuper volt és nincs messze Berlintől, kb. 200 km. Alles top.

A tavalyi Challenge Roth-os felkészülésemhez képest a KnappenManra történő mentálisan egyáltalán nem, a rendezettségét nézve fizikailag sem volt igazán hasonlítható. (ez hasznos tapasztalat viszont) Persze jókat edzettem, meg nyomtam az ausztriai "privát edzőtábort", szeretnék írni egy bejegyzést róla, nagyon jó volt. De ídőbringán alíg edzettem. Főleg a hozzá szokás miatt fontos nekem. A verseny előtti héten elővettem és nyomtam rajta három korrekt karikát.

A verseny hetében hétfőn még nem tudtam, melyik városban van pontosan a verseny, mikor a rajt meg ilyenek. :)  Egyáltalám nem voltam ráfókuszálva. Örültem, hogy versenyzek majd, de a részletekkel nem foglalkoztam. Ráadásul egyedül mentem, túl feszes volt az ídőterv a családdal, vasárnap már indultunk kempingezni. Péntek reggel az utazás napján kerestem és foglaltam szállást jó 30km-re a verseny helyszínétől. Szerencsére volt még otthon elég gél a frissítéshez mert azt sem ellenőriztem ídőben...

A KnappenMan XXL-en az úszás két körös a Dreiweiberner See-ben part érintéssel,  majd a bringán hat kör a Scheibesee körül, végül négy kör futás a Dreiweiberner See-t megkerülvén. Nekem teljesen ok volt erre az alkalomra a körözgetés, ennyi belefér. Legalább adja magát a résztávra bontás.  Szombaton hosszú és középtáv, vasárnap a rövid és sprint táv összesen 1300 indulóval, ebből nyilván a hosszútáv volt a legszerényebb a maga 55 körüli nevezőjével.

Péntek este hat körül értem a verseny helyszínére. Nem egy gigarendezvény, de ez így nagyon jó is volt. Totál kedvesek voltak a regisztráción, a versenyeligazítás meg egy humoros arc tartotta, jó volt a hangulat.


Azért itt a verseny eligazításon már kezdtem érezni, hogy azért egy ilyen hosszú versenyhez nem kéne "csak úgy" oda állni lazán, mintha csak egy 2 órás olimpiai távon indulna az ember. Fejben rendesen ott kell lenni. (ki gondolta volna...) Kurva sok lesz az a 3,8km úszás, 180km bringa és a maraton egyszerre.

Másfelől nem volt nyomás rajtam. Nem akartam semmi különöset, nem volt célídőm vagy ilyesmi. Jöttem egy jót triatlonozni. A tervem ennyi volt: jó erőbeosztás, okos versenyzés.

A szállás a Pramberg széli vadász fogadóban egyedi volt, meg a pizza szervíz is bent a városban. Lényeg, hogy letudtam a dolgot, egyet aludni teljesen ok volt.



Irány a verseny, már reggel is meleg volt és esőt is csak délutánra mondtak. Ebből felhős-napsütéses bringázás és végig napsütéses futás lett. Király. Készülődés, rövid bemelegítő futás, neó fel és irány a rajtzóna. Bazze, kiba messze voltak a bóják. Úszás közben nem is csalódtam, első körnek azt hittem soha nem lesz vége.
KnappenMan XXL start (fotó: www.larasch.de)


Érzésre már az utolsó helyen úsztam úgy elhúztak előlem, nem láttam senkit. A farvízemen úszott valaki, mert néha a lábamhoz ért. Első kör végén a sétán megelőzött és lehet, hogy direkt, a második kört ő vállalta be elöl.


Néha mellé úsztam, de éreztem, hogy nehezebb és gyorsabb sem lettem, úgyhogy inkább "nem ugráltam". Valamiért 200 méterrel a vége előtt átváltott mellre, görcs vagy KO, nem tudom. Első kör fejben és testben is nehéz volt, erre a második kör közepén olyan könnyedén úsztam, tök jó érzés volt. Na de vége lett az úszásnak én ki a vízből kérdezem az embereket viccből, hogy vannak még egyáltalán mögöttem, vagy tényleg tök utolsó vagyok? De nem értették mit buborékol a csávó, vagy csak nem szeretik a béna favicceimet... :)
Úszás (legalább 4100m): 1:11:13 (18.) naja...

Viszont, ha mosolyogva tudsz kijönni a vízből egy hosszútávú triatlonon, az azt is jelenti, hogy testben fel voltál készülve az úszásra. Jessz. ;)
4100 méter? csak mosolyogni tudok... (fotó: www.larasch.de)

Neoprén lehúzásnál leszakítottam a kabala nyakláncomat, a lányaimtól kaptam Roth után a célban. Picsába. A triatlon sportágak szimbólumai voltak a medálon. Ott észre sem vettem, csak már itthon...
És az sem volt véletlen, hogy soknak tűnt az úszás, alsó hangon 4100, maximum 4300 méter volt 3800 helyett...

Még voltak bringák a váltózónában mikor beértem, jólvan annyira gáz akkor csak nem voltam, na irány a bringapálya. Persze itt is okos voltam, otthon nem volt kedvem rendesen átszerelni a kettes kulacstartót hátulra az egyes helyett, a hibrid megoldásnak a vége az lett, hogy lelazult az egész cucc és a teli izós kulacsom a második kör közepén elrepült a valhallába...a szerszámos kulacsot powertape-el biztosítottam, az szerencsére kitartott.

mosoly az már megint van, te bájgúnár... :) (fotó: www.larasch.de)

Egy frissítő állomás volt a bringakör végén. Páratlan körökön szelet banán, páros körökön izó kulacs csere. Vagyis 1 kulacs 2 körre volt elég, ~58km. Gél első 40 perctől kb. óránként egy. A fentebbi malőr miatt 2 kulacs ottani izót ittam, teljesen ok volt, szerencsére nem okozott meglepetést gyomromnak. Fejben? Háát számolgattam rendesen a köröket meg a kilómétereket. Két kör után már láttam, hogy rövidebb lesz a bringázás, ez tartotta bennem a lelket, "csak" 170 volt 180 km helyett, fejben sokat jelentett. Jött a nagy meglepetés az 5. körre fordulva, Norbi kiáltott rám a pálya széléről. Írta pár nappal korábban, hogy van kedve bringázni lehet, hogy lejön a versenyre. De nem számítottam rá, elég őrült. Ez jó volt nagyon, kicsit elterelődtek a gondolataim a hátralévő táv számolgatásáról. :)
Norbi photography :)

És nem lassultam be! Kurva jó volt. Persze volt inkvizíció fájt a seggem, fájtak a karjaim a könyöklőn, de fogyott is a táv! Rothon belassultam második körre igaz valamennyire a körülmények miatt is, feltámadt szél, de itt meg a log alapján full kontans végigtoltam, a váltózónát nem számítva pontosan 35 km per órás átlaggal. (34,8 km/h volt a mért átlag). Úgy érzem erre lehet a jővőben építeni. 1, inkább 2 km/óra átlag plusz hatalmas előre lépés lenne ídő eredményben. Kb. 8 percet jelent 1 km/h gyorsulás.
Bringázás (169km): 4:50:51 (7.)

Cserébe egyből éreztem futáson, hogy ez most nehezebben indul mint Rothon. Nem volt meg az a könnyedtség, mint ott.

Első pár kilóméteren itt is feszült az oldalam, nem görcsölt, de nem tudtam úgy levegőt venni, ahogy szerettem volna. Szerencsére elmúlt.

Négy frissítő állomás volt a futókörön. Mivel a bringán csak gélt toltam és izót ittam, a futáson tisztító kúrára tettem magam és az első körökben csak víz és gyümölcsök volt az étrendem a körönkénti 1 gél mellett. Ez már bevált rothon. Működött, de egy pont után az almát már hanyagolnom kellett, túl sok savat csinált. Maradt a dinnye és a banán. Ami nagyon tetszett, simán kis tálban sót tettek ki a frissítő asztalokra. Ujjat bele, rá víz és meg van a nátrium utánpótlás.  Egyszerű de nagyszerű! Aztán az utolsó körben, amikor már kábé minden mindegy volt, a sót kólával öblítettem le, na ott majdnem visszajött a cucc. :))

Abszolút nem tudtam, hol járok a mezőnyben. Reméltem a top 10-ben mozgok valahol, a bringán azért szépen előzgettem.

De csak róttam a köreimet, volt is elég bajom magammal, nemhogy a többieken agyalni. Mivel éreztem most nehezebb a futás, így azt a koncepciót agyaltam ki, hogy minden frissítő állomáson megállhatok, sétára váltok, rövidke pihenőt adva így magamnak, erő gyűjtés a következő két és fél kilóméterre majd futás tovább. Tök jó volt így. A harmadik körtől ezek a rövid célok tartották bennem az erőt, hogy ne váltsak sétára. Már nem a köröket számoltam, hanem a frissítő állomások számát :) Tabu volt sétára váltani, akármennyire is szerette volna minden porcikám. Emellett, mivel végig aszfalton futottunk, tudatosan próbáltam egy lábakat kímélő futó mozgást felvenni, már amennyire lehet..., Rothon nagyon fájtak a lábaim már a futó táv felénél. Ez is működött, vagy sem, mindenesetre a lábaim jobban bírták.  És a frissítő állomások között végig realatív konstans tempóval mentem, a harmadik körön voltam minimál lassabb, csak ott kúszott ki a 4-el kezdődő kilóméterekből a tempóm. (a tisztán futó kilóméterek). Végre eljött az utolsó kör és azt láttam az órámon, hogy a további enyhe lassulás helyett megint néggyel kezdődnek a kilóméterek, hoppá megy ez még!
utsó kör, több mosoly itt már nem megy... :) (fotó: www.larasch.de)
Itt, úgy 7 kilóméterre a céltól kezdődött el az igazi "iron man". Megláttam előttem egy srácot szintén 3 karszalaggal.  Szigorúan elmentem mellette rá se néztem. :) 1 kilóméterrel később még egy spori! Volt egy fordító rész, ahol egymással szemben futottunk. Gratulált, mennyire bírom még, én meg közben kiabáltam rá, hogy "Gyerünk, utolsó kör!" Nagyon sportszerű volt mindenki. Nekem volt szokatlan ez a kommunikatív légkör. Én a versenyen csak magammal vagyok elfoglalva. Már előző körben is volt egy srác akit egy frissítőállomásnál értem utól, gratulált milyen jól bírom. Akkor még csak annyit mondtam, hogy messze még a vége. De itt már csak 4 kilóméter volt hátra! Pozitív energiává vált át az eddigi küzdés. Az úszás, a k**va hosszú bringázás és 37 km kemény futó kilóméter mind mögöttem.
És jöttek a 4:40-es kilóméterek. Gyakorlatilag utolsó frissítő állomásnál (az utolsó a célegyenesben volt), vagyis két és fél kilóméterre a végétől feltűnt előttem még egy srác akivel egy körön voltam. Nem volt kegyelem. :) Elmentem mellette, csak annyit szólt, túl gyors a tempó.
Ésszel kell csinálni a hosszútávot, itt nem lehet vagánykodni. A türelmem, a jó erőbeosztásom, a futó taktikámnak meglett a jutalma. 3 futót előztem meg az utolsó körben, közülük kettő az első két körben gyorsabban futott nálam, vagyis ott még távolodtak...

A cél előtt egy néző rám kiáltott: -Második vagy! Vissza szóltam, hogy azt nem hiszem. Jött a cél. Senki nem is szólt semmit, csak a nevemet keverték össze Johannes-el (később le esett miért, futáson végig ő volt a második helyen. Egészen az utolsó előtti frissítőpontig... ;) na de végre a célkapura fordulhattam, finisher medál, boldogság.
Futás (41km): 3:25:40 (3.)

Célídő: 9:33:07

Sikerült "terv szerint" teljesítenem második hosszútávú versenyem. Erőmet jól beosztva, nem stresszelve, a körülményekhez jól alkalmazkodva (frissítési stratégia bringán, futó taktika). Sok hasznos tapasztalatot szereztem. Az eredményem "csak" egy nagyon szép bónusz a végére, ami még jobban megszépítette ezt a kalandot. Ahogy fekszem a citromos sörömmel a fűben, hallom  a szpíkert, mondja a nevem, én lettem a második! Mivan? Mégis csak én? Áááá! :D Második helyezés egy triatlon versenyen? Ráadásul hosszútávon! Na neeee... Eszem-faszom megáll!!

2. helyezés vazze, és a mosoly megint a régi, teee... :)))

A rendezvény honlapja
Eredmények
Finisher klip
GPS logok: Úszás, Bringa, Futás

2017. július 5., szerda

MTB finom hangolás : merev villa

A krossz triatlonon ütött szöget a fejembe, hogy ide Berlinbe simán elég a merev villa is montiba, főleg versenyezni. Nincs itt olyan terep ami mindenképp telót igényelne. Cserébe mimima 1kg-al könnyebb a vas. A jobb bringások ezeken a versenyeken szinte mind merev villás montikkal zúznak.

Ráadásul a merev villa tubeless kerékkel egy tuti párosítás, mert a tubeless gumikban kissebb nyomást lehet használni ezáltal jobb rugózási tulajdonságai vannak a tömlős gumikhoz képest.

Nézegettem a felhozatalt, ebayen kínai gyártóktól egész baráti áron lehet karbon 29-es villákat venni. Az eladó cégeknek nagy eladási számaik vannak, gyanítom nem lehet igazán gond a cuccokkal. Én mégis rizikósnak éreztem egy ilyen alkatrésznél, ha gebasz van és elszállok, utána számolgathatom a kórházi ágyban naphosszat a megspórolt euróimat, átgondolva mennyire is jártam most jól...

Így leszűkült a kínálat, de maradtam ebayen, és lőttem egy használt Niner RDO full karbon merev villát, az új árának kevesebb mint a feléért. Guuuut. :)

Niner RDO 9 Carbon merev villa
És ahogy az a mesékben lenni szokott, ezután kezdődtek csak a bonyodalmak. Mindenképp oda vissza cserélhető megoldást szerettem volna, hogy ha úgy adódik egyszerűen vissza tudjam szerelni a telót.

Ehhez a bringa kormány csapágyait kellett alaposan szemügyre vennem, illetve kiigazodnom a kormánycsapágy típusok útvesztőjében. Szerencsére nem annyira bonyolult, csak persze minden típusra van minimum 3 féle megnevezés...

Vannak menetes és  menet-mentes megoldások. Menetes kormány csapágyak  a legegyszerűbb megoldások, pl. gyerek biciklik ahol a kb. 32-es villáskulccsal lehet a nyakon állítani a csapágy illetve villa feszességét.

A menet-mentes kormány csapágyak érdekeltek engem, itt a csapágy persely a bicikliváz nyakba van préselve. Ezen a kategorián belül három további típust különböztetnek meg a felépítését tekintve:
  1. külső, outer bearings avagy External Cap =  EC
  2. félintegrált, semi integrated avagy Zero Stack =  ZS 
  3. integrált, fully integrated avagy Integrated Standard = IS
A magyar neveiket úgy kell googléznom mert ezen a nyelven a témával abszolút nem kerülök  kapcsolatba. Mindig tanulok valamit. :)

Lényeg a lényeg, hogy már tudtam, hogy nekem egy semi integrated tapered csapágy szettem van.
Ja tapered, amikor a felső és az alsó villaszár átmérő különböző. Felső átmérő típikusan 1 1/8 zoll, alúl 1 1/2 zoll. Először a montiknál kezdett elterjedni de mára a prémium versenybringákon is sztenderd megoldás. Merevebb, erősebb a kapcsolat a villa és a bicikliváz között, mindez kedvező súly aránnyal. Tapered csapágyszettek ZS illetve IS tipusban elterjedtek. (Logikusan a fejlődésből)

Az enyémmel csak annyi volt a gondom, hogy nem egy zárt ipari csapágy volt alól, hanem egy olcsóbb megoldás, ahol a csapágy alsó fele a villaszár kónusz is egyben.

villaszár konúsz a csapágy belső résszel
villanyak, az alsó csapágy/ház már kiütve
a félintegrált csapágy nyitott csapágy külsőrész
A karbon villaszárra nem akartam zárt kónuszt ráeröltetni itthoni sufni tuning módszerekkel. A zárt avagy ipari csapágyas megoldások előnye, hogy a villaszár kónusz egy sima (általában) 45 fokos alumimium gyűrű amire a csapágy ráfekszik és simán szorít. Így azt át lehet fűrészelni, és könnyen rácsúsztatható a villaszárra. A működését nem befolyásolja. Ez a nyitott csapágyaknál nem járható út.

Kiütöttem az alsó csapágyat, adni kellett neki rendesen hogy meginduljon, de nem szabad feladni, ami nem megy erővel azt meg kell oldani még több erővel... :))

Miután lemértem a szétszedett alkatrészeket, megrendeltem egy új alsó csapágyat és egy plusz kónuszt, hogy mindkét villára ugyanaz a megoldás illetve kónusz kerüljön és csereszabatos legyen a merev villa és a teló között a megoldás.
Jöhetett egy Ritchey ZS56/40 avagy félintegrált alsó kormány csapágy, külső átmérő 56mm, belső 40mm. Zöld?Kónuszt átfűrészeltem így könnyedén felcsúsztattam a karbon villaszárra.

ZS55/40 kónusz (a csapágy külső átmérő itt nem érdekes, van ZS 55 és ZS 56mm is)
Új csapágyat a vázba beütni türelmet igénylő feladat, megfelelő célszerszámok nélkül. Amint kicsit is elmozdul és nem párhuzamosan áll a vázhoz képest azonnal meg kell állni. Aluminiumból van a csapágyszett vázba kerülő része és a bringa váza is, csak óvatosan. Sokadik probálkozásra sikerült végre.

Richey comp ZS56/40 ipari csapágyas alsó kormánycsapágy szett
persely a vázba beütve
Mire mindent megrendeltem és megérkeztek az alkatrészek el is telt több mint egy hét, már nagyon össze szerettem volna rakni a vasat.
villa a helyén
temporér összeszerelve
Ok. Első kört lefutottam, de még távolról sem voltam kész. Amikor egy tesztet olvastam a neten a villáról, azt olvastam, hogy a maximum fék rotor méret 160 mm. Logikusnak is tűnt, karbon villa, csavart irányú erők stb... Viszont nekem elől 180 mm-es van jelenleg, úgyhogy jelentkezőben volt a következő építkezési terület.
Max rotor 185 mm, yesss!
A villán viszont az állt amit a kép alá is írtam, megint jessz. A kezdeti szériákon még 160mm volt, késöbb felemelték a határt 185 milliméterre. Így csak annyi teendőm volt, hogy 160->180mm-es fékadaptert vegyek a villára.
Shimano XTR SM-MA90P/P C fék adapter
féknyereg is kész
Ezzel a féktárcsa körüli rész is megoldódott. A féknyereg a Niner villán jóval magasabban van mint a telón, az eddig is hosszú fékcső most végképp megérett az igazításra.
fékcső, we have problem
Megint alkatrész rendelés, mivel a hidraulikus fékcső illesztése egyszer felhasználható alkatrészeket igényel. Gyakorlatilag egy préselt tömítés alakul ki a csövek végénél. 

ennyivel lett rövidebb
fékcsőre rá az új nyomógyűrű és aluminium cső a végébe.
Olaj feltöltés és légtelenítés. A fék is teljesen rendben így. A következő krossz triatlonra a a 2.1-es thunder burt gumikat a 2.25-ös rocket ronra cseréltem. Persze épp elfogyott a tömítő folyadék...




11 kg-ról lement a vas súlya 9.80kg-ra, szuper. Gyűröm is rendesen az átalakítás óta. Nagyon jók a tapasztalataim, nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogja venni a terep akadályokat. Elöl és hátul is 1.5 bar légnyomással használom és tökéletes. Abszolút jó megoldás.

És hogy gyorsabb lett e a vas? Alább a privát strava szegmensem amit a montis intervall tréningjeimen használok referenciaként.

:)

2017. június 21., szerda

bronzmedál vazze :)

Átgurulok Wannseen, érződik a környéken, hogy nem nyócker, üdv a régi Nyugat-Berlin egy frekventált városrészében. Leparkolok az erdő szélén majd bicajjal gurulok le a Wannsee tó partjára a verseny helyszínére. Legjobb ídőjárás, sehol egy felhő, 30 fokos előrejelzés. Ez lenne az alap. Említettem már, hogy nekem erről is szól a triatlon?

váltózóna
Úgy tévedtem ide, hogy regisztráltam a Crosstriathlon Berlinre. Nem vészes a táv 1km úszás, 24km terepezés, majd 6 km futás. Jó lesz. De változatos a terep, egy komolyabb emelkedő, több helyen mély homok, egy elég gyors single trackezés fák között, közte meg zúzás az erdei autópályákon. 6 bringa kör, 4 kör futás 750m felfelé 750 lefelé az erdőben...

5 éve rendezi a versenyt a BSV Friesen úszóegyesület, én a páratlan években indulok vagyis ez a harmadik alkalom. Első alkalommal 2013-ban komoly erőpróba volt még nekem, főleg krossz... épp, hogy kezdtem bringázni, triatlonozni.

Persze igaz, hogy könnyebb soha nem lesz, max gyorsabb :-).

Ja és Berlin Crosstriathlon bajnokság is egyben. Zsír. Nyilván a krossz triatlon nem a széles tömegek versenye, de a relatív kis mezőny első fele mind kíváló atléta akikkel a helyi duatlonokon és triatlon versenyeken rendszeresen csatázunk. A bajnoksági futam vonzza a startpassz-al (DTU Startpass, német triatlon szövetségnél regisztrált, egyesületi tag) rendelkező triatlonistákat.
Én a Wasserratteneknél kapok startpass-t mint BTU tag, ez a DTU berlini regionál szervezete. Ezért is megéri nekem az egyesület keretei között úsznom.

Ja, úszás, kétszer 500m karika, futás a parton (idén nem volt szalmabála átmászás)  majd vissza a vízbe.
eligazítás
Megvolt eligazítás, vízben (is) bemelegítés, kezdődhetett a móka.

rajt

Második körben sikerült lábvízet találnom, ritka alkalmak egyike... Pont tudtam rajta maradni, szuper volt.
farvízen 500 méter így is ki voltam...

Gyorsan letudtan a váltást és zúztam be az erdőbe. Ja csak pont hosszú emelkedővel indul a kör, ráadásul úgy 100 méterre egy kissebb fatörzsekből lerakott akadály is volt, leszállás, bringa kézbe, át majd folytatódhatott a tekerés. (minden körben)


Első körben majd szét vetett a laktát és nem akart lemenni a pulzus. Volt is némi adok kapok (előzgetés), de az első kör végére beállt a bringás intenzitás és mindenkit befogtam aki a kör elején megelőzött. És így is ment tovább 17.-ről a 6. helyig jöttem előre bringán.  Nem vagyok a legerősebb bringás, de egy krosszversenyt csak azzal talán nem is lehet megnyerni. Itt nem az fog nyerni akinek a legvastagabb a combja.
 Erő, ügyesség, elmélet. És ebben a kombinációban úgy tűnik jó voltam, mert a 4. legjobb ídőt sikerült a bringán elérnem. Ennek nagyon örülök! És ahogy írtam tudom is magam a már ismerős srácokhoz mérni a korábbi versenyek alapján, és látom, hogy tényleg én gyorsultam hozzájuk képest. (vagy ők lassultak :))


A bicajom sem olyan high tech karbon gépezet mint akik között az ídőm alapján mozgok. Aluminium váz, "könnyű" kerekek és kész.

Első körben volt meredek szitu is, levegős volt a hátsó fékem, a versenyen kiderült... :-)
Szűk ösvény, jobb-bal "sikán" fák mindkét oldalon mellettem előttem, stabilizálnám a bicaj hátulját erre fékkar már  ráhúzva full az ujjamra, de semmi fékhatás, na ilyenkor van a para! Amúgy is meredek a szitu, erre plusz problémák jelentkeznek amit másodperc tört része alatt kéne megoldani. Megoldottam... a verseny hevében szerencsére nem volt ídőm rágódni a szitun és betojni a gatyába... :)

De innen már élveztem az egészet, adaptáltam a fékproblémákat, a kanyarokat a lehető legnagyobb ívben és lendülettel vettem, a lejtőkön lendületet vettem az emelkedőkhöz, stb. Mindenhol értem utól embereket. Nem is értettem, miért nem okosabban bringáznak.  Biztos vagyok benne, hogy ezeken az 1-2 másodpercet jelentő apróságokon múlott, hogy magamhoz képest kiemelkedő ídőt bringáztam. 6 kör és sok kanyar alatt lehet gyűjtögetni. Az egyenesekben meg azért ott volt a lábam is, az is igaz. :)

Be a váltózónába előttem pár méterrel gurult be a következő skalpom :), ugyanannyi ídő alatt váltottunk, futáson egyből megelőztem. Ahogy írtam volt ám emelkedő ééés igen lejtő. Blog törzsolvasók mit jelent ez? Igen! Oldalgörcsöt! Eleve fostam már elején erőből futni nehogy jöjjön, de hiába. Első kör még elment de a második körben lefelé már beállt mindkét oldalon a rekeszizomzat?, össze vissza vettem levegőt és magamhoz képest igen lassan haladtam. Nem hallottam hátulról senkit szóval így nem paráztam de előre se voltak így ambicióim. Utolsó kör végén megláttam magam előtt nem sokkal a 4. helyezettet. Na így már azért megint csak bosszantó, de hát nekem már ez is a versenyek része, a szívás az oldalammal, ez van... Ráadásul hátulról is megközelítettek, cél előtt nem sokkal, hallom nagy trappolás, áá ezt levegő nélkül késekkel az oldalamban is lesprintelem, gyorsan felejtse el bárki is hogy majd itt megelőz?!?  :)
(2015-ben 2 perccel gyorsabban futottam, ugyanaz az útvonal és körülmények...)


könyökök tágan, görnyedt tartás ->  oldalgörcs
Ötödik helyen a célban, király. Gondoltam egy korosztályos medál az meglesz. Komolyan meglepődtem, amikor a krossz triatlon bajnokság értékelésben 3. helyezettként engem szólítottak. Talán a jó bringázás miatt is, de ennek a medálnak tökre örülök. Összességében is egy jól sikerült verseny volt és plusz ez az eredmény. Hátha mégiscsak lesz valami abból a bringázásból. Két hét múlva a Neuruppiner triatlonon újra tesztelhetem magam.

Ráadásul még a Tri time magazinban is benne lesz a nevem az eredmény révén... ááá :))

Berlin Krossz triatlon bajnokság dobogó 2017
Honlap: www.crosstriathlon-berlin.de
Eredmények:  www.berlin-timing.de/Crosstriathlon-Berlin
Fotók: www.pixelthon.de
Bringa: www.strava.com/activities/1031121293 
Futás: www.strava.com/activities/1031611448

2017. június 13., kedd

Back to business! A3k Teamtriathlon

A rosszul sikerült félmaraton és a duatlon után nem égett bennem a versenyláz, de megígértem, hogy ha lesz csapat indulok az A3k teamtriatlonon a többiekkel. És milyen jól tettem. A verseny a szokásos, 3 fős csapatok, 500m+500m+500m úszás, csapat bringázás és csapatban futás. Igazi nyári kánikulát kaptunk a verseny hétvégéjére. This is how I like it!

A strandon jó hangulat, készülődés, nagyon élveztem. És mivel egy olyan csapat jött össze, ahol egyik számban sem én voltam a leggyengébb láncszem nem is éreztem nyomást a versenyt illetően.

vazzzááp

team headquarter

5 másodperc!

Elsőként úsztam amint látod :), nem ment rosszul, csak nem voltam gyors. :))) Mondjuk a vízipatkányoktól így is a második legjobb ídőt úsztam ami kis vígasz. Relativizálni kell és máris minden rendben. :) Jól ment a tájékozódás is. Vettem nem sokkal korábban egy polár szűrős szemüveget és nagyon tuti. Kristálytisztán lehet vele messzire is ellátni nagyon jó kontrasztos és napsütésben sem tapasztaltam semmi negatívumot. Bátran ajánlhatom a sötétített "üvegű" úszószemüvegek helyett, sokkal jobb. Megéri a felárat is, de ki lehet fogni akciósan mint mindent, nekem is sikerült (cserébe nem a legjobb szín but who cares...)

Zoggs Predator Polarized Ultra


A bringázás szuper király volt. A verseny hetében ültem ídén először a TT bicajon. Csütörtökön 40 km 4x4 nagyjából majd szombaton is rövid tempós intervallokkal 28km hogy nyomjak kis terheléstés szokjam az üléspozicíót is. Az első tekerésen igencsak szokni is kellett a dolgokat... végülis aztán ráállt a testem a puritán pozicióra.
A versenyen ketten váltogattuk egymást elől, mert a harmadik srác kicsit gyengébb volt ő próbált jönni szélárnyékban. Annak ellenére, hogy több volt a meló is tudtam 40 körül tartani a tempót amikor én voltam elől. Nem számítottam rá az intervallok alapján, úgy látszik működött a sokk terápia. :) 41,5km, oda vissza pályán ötször, vagyis az első és utolsó kör miatt nyolcszor 180 fokos fordítóval. Kihoztuk így is 37,5-re a tempó átlagot (ebben a váltózónából a tologatás is benne van) szóval király. Keményen toltam, nehéz volt de mégis élveztem. Motivált, hogy milyen jó a tempó és előzgetünk végig. That's fun. (Mivel közepesen úsztunk volt hova lépegetni felfelé)

wasserratten vonat
Be a váltózónába, váltás és ki a tó menti 10 kilóméter futásra. Nem futottam elől, hagytam hogy a bringázás után rá hangolódjon mindenki a futásra. 4:40-4:50 között futottuk az első három kilómétert. Itt megkérdeztem a lassabb társunkat, hogy gond lenne e ha tolnám kézzel közben. Ez bevett szokás a team triatlonon, sokszor látom, hogy van, hogy ketten két oldalról tolják a lassabb futót a társai. Nem gondoltam, hogy mennyit számít de a számok nem hazudnak. Felgyorsultunk 4:30-4:35-re. Kilóméterenként 10-15 másodperc! 7 kilóméteren az 1 perc 30 másodperc. Nem kevés! Cserébe nekem is felment a pulzusom, én is a majdnem a határon toltam.  Nehéz amúgy mert az egész mozgás is megváltozik a kezemet amelyikkel épp toltam ugye nem tudtam használni, extra megnehezíti a dolgot.

csapat futi
Ám a tempónkkal sikerült további két csapatot is megelőzni. Ráadásul fiatalabb srácokat akik nem a senior kategóriában indultak mint mi. Én voltam a legfiatalabb a csapatunkban. Marc és Alf is 50 közelében én 40+. Ilyenkor azért valamennyire tudatosul bennem, hogy ez azért nem kis teljesítmény. Annak ellenére, hogy tudtam nem egy dobogóra esélyes csapatunk van, nagyon jó volt mindenki. Élveztem minden percét szeretem ezt a csapat dolgot. Mindenki beleteszi amit tud és kész. Lényeg, hogy együtt egymásra figyelve, a legjobbat kihozzuk a közös teljesítésből. Nagyon jó formátumnak tartom.


Beértünk célba és majdnem meglett a dobogó, a senior értékelésben negyedikek lettünk. Össz 17. Németül szólva miénk lett a holzmedallie, vagyis a faérem. Ez jár a 4. helyért. :)
Eredmények: A3k teamtriathlon 2017

Berliner Wasserratten
Lassan minden wasserratten csapat célba ért. Lazítás, jókedv, citromos sör, satöbbi! Elkapott megint a triatlon láz! Egyből regisztráltam a  két hétre rá megrendezendő Berlin Crosstriatlonra ami Berlin bajnokság is egyben.

Az már egy másik történet lesz... :)

a zöregek

2017. május 14., vasárnap

Jobb

Kezd hatni a cucc. Kellett neki bő két hét de mostmár egész jól kordában tart. Elkezdtem alaposabban átnézni az allergia tesztemet is... Minden dajcsul van rajta natürlich plusz az összes tesztelt növényfelére volt allergiás reakció úgyhogy nem "elemztem" ki eddig. De most, hogy lefordítottam egyértelműen a fák virág pollenjeire vagyok allergiás. A tesztelt fákra-bokrokra brutál allergiás reakció, míg a gyomnövényekre minimál (pl. parlagfű) Úgyhogy reménykedem április május gáz de aztán majd minden tuti. Most még egyértelműen kell a gyógyszeres kezelés, sokszor kaparja "valami" a torkomat. Jön a reggeli illetve esti dózis és utána máris jobb...

városban nyomom a hardcore-t

Tudok megint aludni, sportolni... nagy érték. Az utóbbi hetekben futogattam a 7-8 kilómétereimet, de nagyon gyengének éreztem magam. Nem tudom vajon a gyógyszertől vagy csak ennyire kivett az áprilisi legrosszabb stádium?

De a héten például már érezhetően jobb a kondim. A 10 kilóméter futás is jól esett, sőt tegnap nekifutottam egy 20-asnak némi szinttel, felfutottam itt a berlini mount everestemre... háromszor! bocsi... félelmetes 200 méter szint be is ugrott talonba, durva na! :)) Alles gut...


Ma 22 fok, full napos ídő.. mivan? Kijavították a bugokat a mátrixban? Vagy mégis csak meghaltam a robbanásban? Oké az igazsághoz tartozik, hogy az utóbbi hétvégéken már tűrhető volt az ídő,  gurulgattam bicajjal is. Két hete toltam Chrissel egy RTF-et, 162km egész jól ment, a végére is maradt kondi. Nem arra számítottam... Múlt hétvégén egy montis karika Norbival az is tök jó volt. Ma gondoltam nyomok egy alap állóképességit avagy lazát a versennyel.

Ááá de jó volt, persze a vége felé fájt a seggem, fájt a derekam, de még a 40 km-en át szembeszél sem vette el a kedvem túlságosan. :) Jaa először rövid naci, rövidújjú poló felállás bringán idén. Máris van kedvem csapatni... i'm that simple... i am maaan! :))

Arra is gondoltam közben, így jobban is ér végre a napsütés, jöhetnek a D vitamin hegyek, hátha ez is segít az allergia ellen... Bőven van ídő a bicajon mindenféle teóriákon agyalni... :)



Még nem tünetmentesen, de javulóban és továbbra is optimistán. Fight on!

2017. április 29., szombat

Mindenki nyugodjon le, ez csak allergiás asztma

Ahha, ezért nem múlik el a köhögésem február eleje óta. Ezért kapok mindig erős köhögő görcsöt amikor sportolás után bejövök a lakásba. Ezért ébredek fel rendszeresen az éjszaka közepén száraz köhögéssel és sípoló légutakkal és nem tudok elaludni a következő két órában mert csak akkor kezd alább hagyni...

Először  az úszásokat hagytam ki egy egy hétre, hogy biztosan meghülök és azért esek vissza mindig ebbe a fura állapotba. Semmi. A duatlonok, a félmaraton után is ugye csak a köhögés (amikor megszűnik az intenzív lézgés) úgyhogy áprilisra jutottam el oda, hogy totál visszavettem a sportból.
De pszihésen is megfogott rendesen. Hogy menjek ki futni, bringázni ilyen problémákkal. Amikor már nem az élvezetről szól a dolog, hanem a kellemetlen mellékhatásokról közben és utána . Nem tudom mi okozza, talán épp a sportolás a ludas?

Évek óta visszatérő dolog nálam a téli, kora tavaszi köhögés, de letudtam azzal, hogy hát én könnyen elkapok minden féle torok nyavajákat. Idén is bíztam benne, hogy amint jön a melegebb ídő, elmúlik és minden ok lesz.

Egyfelől, ídén Berlinben sajnos nem akar jönni a meleg ídő... Másfelől idénre vált olyan súlyossá a dolog, hogy végül csak leesett a tantusz, hogy itt valami nem stimmel. Elmentünk legutóbb 3 napra a Balti tengerhez, meglepetésre átaludtam az éjszakákat, kezdett jobb lenni a megváltozott környezet hatására, miután hazajöttünk mintha el se mentem volna, durván köhögés, sőt enyhe légszomjam is volt. Ok, irány a doki.

Diagnózis: Asthma Bronchiale avagy allergiás asztma.

Ilyen gyorsan megy ez! Az orvoshoz még "egészségesen" mész be, de már asztmásként jössz ki.

Pollenallergiám már kamasz korom óta van, de Németországban (a klíma is kicsit más meg talán parlagfű sincs annyi) de főleg amióta sportolok, gyakorlatilag teljesen tünet mentes vagyok. Mármint gondoltam én, hiszem korábban a tünetek a felsőlégúti tüsszögés, orrfolyás és társai voltak...
Fa, bózót, fú: fullos program

Hogyan élem meg? Nem vág földhöz egy ilyen dolog, de azért ott a dokinál, ahogy próbálnom kellett, hogyan használjam az asztma sprayt, meg kaptam ídőpontot asztmás betegek felvilágosító tanfolyamra, viccnek nagyon erős lett volna.

A legenyhébb gyógyszeres kezeléssel kezdtem, reggel és este 100 mikrogramm kortikoidum inhalálva. Na ez a gyógyszertípus nem vitamin. De ebben a nagyon gyenge dózisban lokálisan a kívánt területre juttatva a legkevésbé rossz amivel kezelhetnek.

Kortikoid tartalmú tablettás kezelésnél ilyen dózisok vannak meghatározva súlyosságtól függően:
gyenge:   7,5 - 40 milligramm
közepes:  40 - 80 milligramm
erős:        80 - 250 milligramm

Ehhez képest 0,2 Milligramm naponta (2 x 0,1) egész humánusnak hangzik, ez máris egy pozitívum.


Most, két hét után viszont egyre pozitívabban látom az egészet. 100 nap múlva lesz az első kontroll addig tart az első kezelés. Elképzelhető, hogy egyelőre csak ídőszakosan kell alkalmazni gyógyszerest kezelést, nem folyamatosan.

Mivel tudom mi okozza a köhögést aktívan keresem a megoldásokat. Például megsemmisítek minden dízelhajtású személyautót. Csak megnyomom itt ezt a gombot... A rendszeres városi bringázások egészen biztosan nem vitamin a légutaimra nézve, főleg a model dízel autók kipufogógázaiból áradó mikro makro? részecskék és a benzinesnél jóval mérgezőbb összetevői miatt. És az autógyártók az előírt határértéektől a valóságban ráadásul fényévekre vannak. Mit számít? Olyan jó reklámja van, továbbra is megveszik a csalós Volkswagenek dízeleket. Nem tudom mi ez, fillérbaszás, komplett ignorancia, nettó észhiány...? Remélem lép az EU, már nagyon pedzegetik, persze tudom a kormányok baszták el 30 éve amikor szubvencinálni kezdték a dízeleket mint környezetbarát technológia. Így most gyakorlatilag a saját pénzünkből mérgeznek minket. Korrekt?
Ha azt gondolod te autóban ülsz és téged ez nem érint, tévedsz. Csak nem érzed az bűzét, megkapod a fullos programot ugyanúgy. (Forrás német állami tévé doksi valós mérésekkel) Na de csak egy rövid dízeles kitérő volt, mert sajnos a témához tartozik.

Prevenciók. Berendeltem védő maszkokat, ebben fogok melóba tekerni tavasszal Kb. leszarom ki mit gondol, az én egészségemről van szó. Általánosságban, a hatékonysága a maszkoknak vitatott,és a mikorrészecskék ellen egyéltalán nem véd. De talán az allergiát okozó pollenek/por kiszürésében segíteni fog, ezáltal pedig a tünetek csökkentésében.

3M 9322+ partikel filter
A hálószobából kidobáltam minden nővényt, ha lent a nappaliban alszok akkor nem ébredek fel éjjel köhögő görccsel. Vagyis fent valami van a levegőben ami bekavar. Még egy előrelépés. Lassan kezd az egész kiszámíthatóbbá, kontrolállhatóbbá válni. 

Pozitív kilátás a jővőre nézve, hogy a kezeléssel jobban, talán teljesen tünetmentesen átvészelem a téli kora tavaszi ídőszakot.

Meglátom, hogy alakul a következő években az állapotom. És ha egyszer netán életveszélyt okozó súlyosságúvá válna, akkor a földrajzi helyváltoztatás is reális lépéssé válhat. A munkám révén azt gondolom relatív könnyen realizálható lehet. Mindenfélére gondol az ember... ezt is a lehetőségek között kell tartani.  A vitorlásommal ahogy a Karib-tengeren szigetről szigetre hajókázok, ááá de király lesz. :)

Mivel áprilisban alíg sportoltam, nem indulok a májusban tervezett "pót" félmaratonon. A héten kezdtem el megint óvatosan futni. 12 km után köhögök. Ha 8-at futok akkor még határeset. Semmi gond, akkor most még rövidebbeket futok. Csak pozitívan.

Bármilyen akadály jön, mindig a megoldásokat kell keresni és a lehetőségekhez képest mindent megtenni. Nincs is más út.

Úgyhogy optimistán,

Train on!!!

2017. április 10., hétfő

Krossz generál

Legutóbb 2015-ben újítottam fel illetve alakítottam kicsit optikailag a krossz bicajomon.

http://futonaplo.blogspot.de/2015/01/bicaj-general-2-ready-for-cyclocross.html

Eltelt két év, bő 6000 kilóméter az egész éves ingázós használat közben.

Múlt hétvégén nekiláttam az idei alapos tavaszi tisztításnak, ám közben megint elkapott a "tuning" gépszíj. :)

Először is levettem a hátsó fogaskerekeket és a lánccal, láncerekekekkel együtt petróleummal alaposan megtisztítottam.
Megtisztítás után. A lánc a korrodálástól már elszíneződött, meg is van nyúlva. Csere érett...

Már egy ideje törpöltem, hogy minek erre a bicajra első váltó... 10 sebesség is elég. Megfelelő áttételezéssel ráadásul elérhető a 2x10 eddigi minimuma is.

Úgyhogy gyorsan le is kaptam az első váltót, csak hogy megnézzem, hogy mutatna így a vas. Tetszett. Eltűnt pár felesleges cucc. Csak az így egyoldalasan maradt narancssárga bovden lett talán túl szembe tűnő. Még régebbi 105 váltókar ez, ahol a bovden nem a markolat mentén van elvezetve. Volt elegendő fekete váltóbovdenem, így azt is egyből lecseréltem.

fekete váltóbovden
Ok. De akkor már illene minden bovdent feketére cserélni. :) A bevásárló lista első köre:

1 szett fekete váltóbovden (MTB-hez)
1 szett  fekete fékbovden
SRAM 1031 lánc
karbon távtartó gyűrűk, just for fun, nem volt drága...


Szintén vadi új FSA kormánycsapágyszett pihent itthon, még korábban vettem a cyclocrosshoz, eddig csak a csapányakat használtam fel, most a csapágy tartó gyűrű és fékbovdensín is kapóra jött.
előtte
utána

Az új bovdenszettben a huzalok is fekete színűek.

fekete bovdenhuzal, invisible...
Hátul eddig 11-25-ös fogaskerék kazetta volt fent, most átcseréltem a krossz felniről 11-28-asra.


Elől nem foglalkoztam a lánckerekekkel fent maradt a 36,46-os krossz szett. Csak sajna, hogy nincs a lánckerék vezető az első váltóhoz felszerelve, könnyen leugrik a lánc elől. Nem tudtam... Sajnos minden tekerés alatt előfordult legalább egyszer.

Épp emiatt magasabb a fogazata a szimpla lánckerekeknek, hogy a lánc ne tudjon leugrani. Így hát nem úsztam meg az első lánckerék cserét sem. Második shopping kör...Az Sram Apex pedálhoz és 110 es lyukmérethez az Sram X-Sync 11-es lánckerekek tökéletesen passzolnak. 40 fogasat vettem.
Enyhén beljebb helyezkedik el a lánckerék a tengelyen, hogy az alsó és felső fogaskeréksor között szinte középen legyen. Igy a lánc nem fut túlzottan keresztben egyik végállásban sem.
Ja igen a 10-es rendszer és 11-es ebből a szempontból kompatibilis. csak a lánc szélessége más, a szemhossz mindkét rendszernél maradt ugyanaz. Jó tudni...

Sram X-Sync Road 11


Van egy tök jó online áttetel számító progi itt: https://www.j-berkemeier.de/Ritzelrechner.html

A képeken az infók, előtte-utána felállás.
2x10: 36,46 x 11-25
1x10: 40 x 11-28
A legkissebb áttétel gyakorlatilag nem változott. Legnagyobb áttételnek meg az új bőven elég lesz. 90-es pedálfordulatnál is 42 km/h-t jelent. Az én teljesítményemhez még TT bicajon is elég lenne. :))  És 120-as pedálfordulatig lejtőre is marad bőven tartalék...
Az ősszel vett versenybicaj ülése is itt árválkodott, azt is felcsavaroztam az ütött kopott régi helyett. why not...

Voila, kész a főállású komúterem!